Régebben az ingatlanvásárlást megelőzően a felek többnyire egy kézfogással kísért szóbeli megegyezés keretében állapodtak meg. Napjainkban azonban már ennél jóval biztonságosabb, hivatalos dokumentumban rögzített módon történik az adásvétel előkészítése.
Mielőtt sor kerülne az ingatlan adásvételi szerződés elkészítésére, a vevő a megvásárolni kívánt ingatlan dokumentumainak áttekintését követően az eladó felé hivatalosan is vételi ajánlatot tesz.
Mi az ingatlan vételi ajánlat?
A vételi ajánlat az utóbbi évek tendenciáit tekintve többnyire az ingatlanközvetítő cég jogásza által került megszerkesztésre, mely gyakorta megkövetelte az „ajánlati biztosíték” letétbe helyezését a vevőtől. Az ajánlati biztosíték eredeti rendeltetése, hogy az ingatlan hirdetés lekerüljön az ingatlanos platformokról, valamint hogy kiszűrje a komolytalan érdeklődőket.
Az ajánlati biztosíték beszámít az ingatlan vételárába. Amennyiben nem valósul meg az adásvétel, az ingatlanközvetítő irodák eltérő gyakorlatot alkalmaznak az összeg visszatérítését illetően.
Amennyiben a vételi ajánlatot nem a vevő ingatlanjogásza szerkeszti, hanem az ingatlanközvetítő cég saját formátuma kerül felhasználásra, ajánlott minden esetben alaposan áttanulmányozni.
Mit kell tudni az ingatlan vételi ajánlatról?
A vételi ajánlat egy olyan egyoldalú, írásban tett nyilatkozat a vevő részéről, melyben a megvásárolni kívánt ingatlan megjelölésével és a vételár meghatározásával kifejezi vételi szándékát az eladó felé.
A vevőt ingatlan vételi ajánlata a nyilatkozatban szereplő határidőig köti, vagyis ajánlati kötöttsége keletkezik.
Mit jelent az ajánlati kötöttség?
A vevő az ajánlati kötöttségre vonatkozó határidő lejártáig ajánlatát nem vonhatja vissza, ahhoz kötve van.
Amennyiben a vevő a vételi ajánlat elfogadását követően, de még az adásvételi szerződés megkötése előtt meggondolja magát, úgy az ajánlati biztosíték, más néven bánatpénz vélhetőleg elveszik.
Mit kell tartalmaznia az ingatlan vételi ajánlatnak?
- A vevő születési nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, személyi azonosító jelét
- Az ingatlan adatait – helyrajzi szám, pontos cím, az ingatlan jogi állapota
- Az ingatlannal kapcsolatos terheket és kötelezettségeket (pl. jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, végrehajtási jog .. stb.)
- A vételár összegét és a fizetési ütemezést
- Határidő – ideális a 2-3 nap időtartamú – ameddig a vevő tartja az ajánlatát
- Keltezés helye, ideje, aláírás
- Lehetőség szerint két tanú – nem elengedhetetlen feltétel, de növeli a dokumentum bizonyító erejét –
- Egyéb, a vevő és eladó számára fontos kitételek – pl. az eladó még 3 hónapig az ingatlanban szeretne tartózkodni –
Ajánlott vételi ajánlati mintát használni?
Az ingatlan vételi ajánlati minta kiindulási pontnak vagy kezdeti mankónak megfelel, ugyanakkor az alap információkon túl nem tartalmazza a megvásárolni kívánt ingatlannal kapcsolatban specifikusan felmerülő egyéb részleteket (pl. ingatlan állapota, fizetési ütemezés), amiket érdemes rögzíteni a dokumentumban.
A vételi ajánlati minta használatával többnyire az a probléma, hogy csak a folyamat leegyszerűsítésére és gyorsítására szolgál, kikerülve azt a lépést, hogy az érdeklődő ténylegesen konzultáljon egy ingatlanjogásszal.
Ebben a fázisban még nincs a felek között semmilyen megállapodás a feltételeket tekintve és gyakran előfordul, hogy az ajánlattevő nem is gondolja, hogy az ingatlan vételi ajánlattal egyidejűleg már jogilag is vevőként van számon tartva, ami kötelezettséggel jár.
Az elhamarkodott és felületes ingatlan vételi ajánlat is kötelezi a vevőt. Ebből adódóan az ingatlanra vonatkozó, későn kiderülő jogi és fizikai állapotok miatt meghiúsult adásvétel esetén is elveszítheti az ingatlanközvetítő részére ajánlati biztosítékként (nem azonos se a foglaló, se az előleg fogalmával) letétbe helyezett összeget.
Amennyiben az eladó elfogadta a vételi ajánlatot, úgy a következő lépés az ingatlan adásvételi szerződés megkötése.
Önnek is szívesen segítünk!
Vegye fel velünk a kapcsolatot:
